Van választás? – Alternatív iskolák ma Magyarországon

Alternatív iskolák MagyarországonA mai ismert alternatív iskolák nagy része a rendszerváltás környékén vagy közvetlenül azután jött létre. Az ilyen 15-25 éves múltra visszatekintő iskolák mellett folyamatosan alapítottak további alternatív iskolákat, ezek egy része megszűnt, néhányuk pedig azóta is működik.

A pedagógiával foglalkozó szakemberek kétféle alternatív iskolát különböztetnek meg. Az egyik az un. reformpedagógiai irányzatokat képviselő iskolák, melyek egy kidolgozott módszertant vagy rendszert vettek át külföldről (ilyen például a Dalton-terv, a Montessori vagy a Waldorf). A másik vonulatba azok az iskolák tartoznak, ahol a szakemberek és iskolacsinálók maguk „találták ki”, „alkották meg” az iskolát, csak az adott intézményre jellemző egyediséget létrehozva (ilyen például – a teljesség igénye nélkül!- az AKG, a Gyermekek háza, a Kincskereső, a Lauder, a Közgazdasági Politechnikum, a Palánta, a Rogers, a Színes Iskola.)

Ez utóbbi iskolák esetében állandó kérdés volt szakmai körökben, hogy mitől tekinthető egy iskola alternatívnak. Egy időben a hagyományos közoktatás is számos módszertani elemet vett át ezektől az iskoláktól, és egyre vékonyodott a határ az alternatív és a hagyományos iskolák között. A mostani törvényi szabályozás ezen sokat változtatott, így az alternatív iskola kifejezés új jelentést kapott. Jelenleg az iskoláknak nagyon kevés mozgásterük van abban, hogy a központi kerettantervet saját arculattal töltsék meg. Viszont lehetőség nyílt arra, hogy az iskolafenntartók un. alternatív kerettanterveket engedélyeztessenek. Ezekkel pedig sok vonatkozásban különleges eltérési engedélyeket kérhetnek az iskolák: sajátos tantárgyakat taníthatnak, módosított óraszámokkal, saját kidolgozott tartalmi elemekkel.

Idén a tizenegy jóváhagyott alternatív kerettanterv alapján kicsit kevesebb mint 100 iskola dolgozhat alternatív kerettanterv szerint. Ezek között a kerettantervek között három olyan iskolára íródott, melyeket eddig nem tekintettünk alternatív iskolának (és ők sem használták ezt a kifejezést magukra). Ezek a következők: Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma kerettanterve, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3. kerület Tankerülete – Szőlőtő Oktatási Alapítvány által benyújtott két nyelven való tanításhoz írt általános iskolai kerettanterve, valamint az Értékközvetítő és képességfejlesztő program, ismertebb nevén a „Zsolnay-program” általános- és középiskolára szóló kerettanterve (melyet több iskola használ).

A nagy reformpedagógiai irányzatok képviselői közül a csak a Waldorf Szövetség engedélyeztetett kerettantervet, mely 12 évfolyamra szól (vagyis lefedi az általános- és középiskolát is). Magyarországon a Waldorf iskolák száma jelenleg megközelíti a harmincat.

A Waldorf mellett eddig további két engedélyezett általános iskolás alternatív kerettanterv van. A Gyermeke háza kerettanterve egy iskolára (Gyermekek Háza), a Szociális Kompetenciák fejlesztésére épülő kerettanterv öt iskolára szól (Humánus, Kincskereső, Meixner, Palánta, Rogers). A Gyermekek Háza és a Kincskereső különleges helyet foglal el a sorban, ugyanis ez a két alternatív iskola állami fenntartásban működik, miközben a többi mind alapítványi vagy egyesületi fenntartású.

Négy középiskola dolgozik saját kerettanterve szerint: az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, a Belvárosi Tanoda, A Közgazdasági Politechnikum és a Zöld Kakas Líceum. (A Zöld Kakas kerettantervét már több iskola próbálja átvenni.)

És ezzel véget ért a „hivatalosan” alternatívnak tekintett iskolák sora. Vannak még nagy múlttal rendelkező alternatív iskolák és egyéb reformpedagógiai próbálkozások, melyek a központi kerettanterv keretein belül próbálják alternativitásukat megvalósítani, vagy jelenleg dolgoznak a saját alternatív kerettantervük írásán, engedélyeztetésén. (például – a teljesség igénye nélkül!- a Montessori-jellegű iskolák, a Lauder, a Színes Iskola)

Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Alternatív iskolai tagozatának vezetője

Hozzászólás beküldése